A tanulás információelméleti megközelítése



A diákok iskolai tananyag legnagyobb részével élőszavas vagy írott szöveges információ formájában találkoznak. A tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok szövege, a tanári magyarázatok, a magnóról hallgatott idegen nyelvű hanganyagok mind ide tartoznak. Tudásukról is általában így kell számot adni – írásban dolgozat, szóban felelet formájában.

Vagyis az iskolai tanulás elsősorban az iskolai tananyag információinak megtanulását - megértését, feldolgozását, megjegyzését (memorizálását) és dolgozat, felelet, vizsga formájában való visszaadását jelenti.

Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy az iskolai tanulás nem más, mint az információkkal való műveletek folyamata. Erre az elgondolásra épül a tanulás információelméleti megközelítése.

Kifejezetten a tanulásfejlesztés gyakorlati tapasztalatai alapján formálódott meg a tanulás IPOO modellje, amit Mező Ferenc publikált először 2002-beni. Az IPOO modell lényege a következő: ha a tanulást információkkal való műveletek folyamatának tekintjük, akkor ez azt is jelenti, hogy az információ-kezelés következő fázisait kell végigjárnunk:


- Input (az információgyűjtés fázisa),

- Process (az információfeldolgozás fázisa),

- Output (az információ visszaadásának, alkalmazásának fázisa),

- Organizáció (a tanulásszervezés, amely meghatározza az előző fázisok hatékonyságát).

Az „IPOO” kifejezés e fázisok kezdőbetűiből összeállított mozaikszó.

 

 

A tanulás INPUT (információgyűjtés) fázisa három elemet tartalmaz:


Az első a témaválasztás. A diákoknak a legritkább esetben van választási lehetőségük. Kötött tanterv alapján, előre megírt könyvekből dolgoznak. Csak ritkán – esetleg egy-egy házi dolgozat esetén - van lehetőségük, de akkor is általában nagyon behatárolt, körülírt témaválasztásra. A diákok általában egyetemi, főiskolai éveik alatt találkoznak ezzel a problémával először – a tapasztalat, az ehhez kapcsolódó ismeretek hiánya ilyenkor általában komoly problémát is okoz. Pedig megtanulható, hogy milyen szempontok szerint válasszunk témát, hogy igazán sikeres „beadandót, vagy szakdolgozatot írjunk.


   

A második a forráskutatás. Az önálló tanulásban gondot okozhat, hogy a diák nem tud információforrások után kutatni. Még a középfokú oktatási gyakorlatában is ritkán szembesülnek ilyen problémával, hiszen tanáraitok tankönyveket, kötelező vagy ajánlott olvasmányokat adnak a kezükbe, sajnos nagyon ritkán kérik, hogy nézzen utána valaminek a könyvtárban, interneten. Ezen ismeretek hiánya ismét a felsőoktatási tanulmányok során okoz majd nehézséget, mert az egyetemeken az oktatók általában evidensnek vélik, hogy a diákok ezekkel az ismeretekkel tisztában vannak.

   

A harmadik a forráshasználat. Ide tartozik az írott szöveg és élőszó ideális jegyzetelésének, a tananyag direkt és indirekt információi felismerésének, és az olvasás révén történő tanulás hatékony módszereinek kialakítása. De ehhez a témához tartozik az is, hogy milyen módon használjuk például a térképeket, a tankönyv ábráit, vagy akár az interneten fellelhető információkat. Ezzel a problémával már az alapfokú oktatás során is találkoznak a diákok (és szüleik is).

   

 


A tanulás PROCESS (információfeldolgozás) fázisa esetében két elemmel kell megismerkednünk.

 

Az első az információfeldolgozás. Minden tanulási szituációban problematikus az információk hatékony kezelése, feldolgozása. A megtanult anyag hosszú távú memóriába való kerülésének egyik alapfeltétele az értő tanulás. A magolással elsajátított információ nagyon gyakran felidézési nehézségekbe ütközik. A tananyag tanulható formába való szervezése, átszerkesztése, rendszerezése nagyban segíti az információk későbbi előhívását. Sok ilyen technikát létezik, ami megtanulható

   

1. Átszerkesztési technikák

- Időrend szerinti átszerkesztés, időegyenes

- Hierarchia szerinti átszerkesztés, fastruktúra

- Halmazok

- Táblázatok

- Diagramok, grafikonok

- Folyamatábrák, szemléltető rajzok

 

2. Holista ismeretrendszer kialakítása

Ezek az átszerkesztési, rendszerezési technikák feltételezik a tananyag figyelmes áttekintését, és elemzését, segítenek a fontos információk kiemelésében, lehetővé teszik az összefüggések, törvényszerűségek, ok-okozati viszonyok felismerését - azaz aki így tanul, az egy jól szervezett, rendszerezett tudás birtokosa lesz.

 

 

A második a mnemotechnika, vagyis a memorizálás, az információk bevésésének, tárolásának, előhívásának a technikája. Ez is gyakori problémaforrás a tanulás során. A diákok gyakran panaszkodnak arra, hogy túl sok a tananyag, és memorizálása túl sok időbe telik. A memorizálás megfelelő módszerei és technikái is megtanulhatók.


   

 

 

A tanulás OUTPUT (információprezentáció) fázisában a megtanult anyag visszaadása történik. Mint már a bevezetőben is említettük az iskolai jellegű tanulás eredményét a legtöbb esetben a megtanult információk szóbeli vagy írásbeli számonkérése alapján értékelik tanáraitok. Ezért a szóbeli feleletben illetve a különböző írásbeli dolgozatokban nyújtott teljesítmény lesz az, ami meghatározó lesz az érdemjegy alakulásában. Ezért tanulni és gyakorolni fogjuk a felelés, és dolgozatírás technikáit, „kis cseleit”.


   

 

 

ORGANIZÁCIÓ (tanulás-szervezés)

Iskolai körülmények között a pedagógusok átvállalják a tanulásszervezés nagy részét. Biztosítják a szakembereket, a tantermeket, a tananyagokat, elkészítik a tanulás időbeosztását, gondoskodnak a tanulmányi előmenetel értékeléséről – vagyis az iskolában a tanulóknak nem kell foglalkozniuk a tanulás megszervezésével. De jó esetben a gyerekek nem csak az iskolában tanulnak, hanem otthon is, ahol a tanulásra szánt idő, hely, körülmények helytelen megválasztása nagyban befolyásolja a tanulás hatékonyságát. Fontos megteremteni a tanuláshoz szükséges ideális körülményeket. De a tanulásszervezéshez tartoznak olyan fontos problémák is, mint a tanulási idő beosztása, az, hogy mikor, és mennyit érdemes tanulni, gyakorolni.


   

A tanulás bármely szakaszában megjelenő hiba illetve hiányosság, megmutatkozik a tanulási hatékonyságban vagy teljesítményben. Ezek azonban kiküszöbölhetőek a megfelelő tanulási módszerek és technikák elsajátításával. A tanulást is tanulni kell!

 

i MEZŐ F. (2002): A tanulás stratégiája. Pedellus Novitas Tankönyvkiadó, Debrecen

Szolgáltatások gyorsmenü



TANÁCSADÁS SZÜLŐKNEK ÉS GYERMEKEKNEK


EGYÉNI TANÁCSADÁS FELNŐTTEKNEK


CSALÁD- ÉS PÁRKAPCSOLATI TANÁCSADÁS