Vajon az én gyermekem biztosan iskolaérett?



 

   

A gimnáziumi felvételik megpróbáltatásai után a szülők egy része újabb dilemma előtt ál – iskolaköteles gyermeke biztosan iskolaérett? Kezdje-e el az 1. osztályt szeptemberben, vagy maradjon még egy évet az oviban?

 

Mikor válik a gyermekem tankötelessé?

Az új köznevelési törvény alapján a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben. Ha gyermeke 2009. augusztus 31-én született, akkor 6 évesen és egy naposan már tanköteles. Bizonyos esetekben ez egy évvel kitolható, bár a szülők döntése erről sokkal korlátozottabb, mint pár évvel ezelőtt.


 

Az iskolaérettség kritériumai

„Az én gyerekem nagyon okos, százig számol, a betűket is ismeri, már unatkozna csak az óvodában!” – hallani gyakran a szülőktől. Sokan azt gondolják, hogy az iskolaérettség egyenlő az okossággal. Pedig ez még kevés az iskolaérettséghez! Ahhoz, hogy a gyermek az iskolai elvárásoknak meg tudjon felelni, a speciális kognitív érettség mellett, megfelelő fizikai-, pszichés alkalmassággal is kell a gyermeknek rendelkeznie.


   

 

1. Fizikai alkalmasság

A mindennapos iskolába járás, az iskolai feladatok teljesítése megnövekedett terhekkel jár. A 45 percig való padban ülés, az esetleges délutáni alvás megszűnése, a koncentrálás, megterheli a nem megfelelően érett szervezetet. Iskolakezdésig be kell következnie testi szinten is egy fejlődési ugrásnak. Az iskolaérett gyermek legalább 110 cm-magas és 18 kg. (Bár a tévhitek ellenére ez önmagában már nem kizáró tényező). Mozgásában látszik az elemi mozgások rendezettsége. Egyes mozgások – például mászás, lábujjhegyen járás, különböző szökdelések - hibás végrehajtása idegrendszeri éretlenségre utalhat, ami az olvasás-írás tanulásánál nehézséget okozhat. Az iskolaérett gyermeknek megfelelő a ceruzafogása, kialakult jobb-balkéz dominanciája valamint stabil a testsémája. Nagymozgásai mellett finommotoros koordinációja is annyira fejlett, hogy képes legyen az írás megtanulására.


 

2. Pszichés alkalmasság

A pszichés alkalmassághoz tartozik a szociális és érzelmi érettség. A szociális érettséget általában az óvónők jellemzéséből lehet megállapítani, hisz ők látják a gyermeket minden nap, így meg tudják ítélni hogyan illeszkedett be a közösségbe, milyen a viszonya társaihoz illetve a felnőttekhez, milyen szinten van erkölcsi fejlődése. Az egyéni vizsgálati helyzet ezen változóknak csak egy részéről ad tájékoztatást. Az érzelmi érettség egyik fontos momentuma, hogy a gyermek képes-e az esetleges kudarcok tűrésére, mennyire kitartó, illetve rendelkezik-e megfelelő motivációval az iskolai feladatok teljesítéséhez.


 

3. Értelmi (kognitív) érettség

A gyermeknek egyre jobban fejlődik érzékelése, észlelése, környezete felé érdeklődést, nyitottságot mutat. Megjelenik a szándékos emlékezés és figyelem, gondolkodásában kezd kialakulni az elemi fogalmi gondolkodás. Képes folyamatosan, érthetően, tisztán beszélni, és természetesen türelmesen végighallgatja, ha más beszél. Fontos, hogy az iskolába készülő gyermek rendelkezzen elemi ismeretekkel önmagáról, környezetéről, illetve legyenek elemi mennyiségi ismeretei.


 

Iskolaérettség vizsgálat

Ma már szinte minden óvodában végeznek iskolaérettségi tesztet, ahol megállapítják, hogy gyermekünk megfelel-e azoknak a követelményeknek, melyek az iskolába történő továbblépéshez, tanuláshoz szükségesek. Itt állapítják meg azt is, hogy vannak-e olyan problémák, felhívó jelek a gyermeknél, amelyek a későbbiekben tanulási zavar kialakulásához vezetnek, mint a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar vagy hiperaktivitás.

   

A legtöbb helyen alkalmazott DIFER (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) teszt az eredményes iskolakezdés hét kritikus alapkészségét méri fel. 4-8 éves gyermekek vizsgálatára alkalmas. Lehetőség van időbeni eltéréssel többszöri felvételére, ezzel is követve a gyermek fejlődését, illetve megfelelő mérőeszköz lehet a fejlesztő foglalkozások eredményének megállapítására is.


A DIFER következő elemi alapkészségekről ad tájékoztatást:

• Írásmozgás-koordináció

• Beszédhanghallás

• Relációszókincs

• Elemi számolási készség

• Tapasztalati következtetés

• Tapasztalati összefüggés-megértés

• Szocialitás

 

Az iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja, illetve szükség esetén (pl. ha véleménykülönbség van a szülő és a pedagógus között; nehezen ítélhető meg a gyermek fejlettsége; vagy további egy év óvodai nevelés látszik szükségesnek) kezdeményezi az iskolaérettség megállapítását. Az iskolaérettségi vizsgálat kezdeményezője a szülő is lehet. Az intézmények állami fenntartásba kerülése során a nevelési tanácsadók összeolvadtak a pedagógiai szakszolgálatokkal. Az iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése a pedagógiai szakszolgálatok (azon belül a szakértői bizottságok) feladata. Februártól folynak a vizsgálatokat, bár elég túlterheltek, de hivatalos szakvélemény kiadására csak ők jogosultak.

A szülő a témával foglalkozó más szakemberektől is kérhet vizsgálatot, javaslatot, bár ezért általában fizetni kell, és nem jogosít fel az iskolai beíratás halasztására – azonban segít árnyaltabb képet kapni a gyermek fejlődési szintjéről és a további fejlesztés irányairól.

 


A Hesztia Tanácsadó Központ is végez iskolaérettségi vizsgálatot és tart iskola-előkészítő foglalkozásokat, amit akkor ajánlunk, ha:


• ha nem biztos gyermeke iskolaérettségében;

• ha átfogó képet szeretne kapni gyermeke iskolakezdéshez szükséges képességeinek szintjéről, a fejlesztésre szoruló területekről

• ha úgy érzi (vagy olyan szakvéleményt kapott az óvodától illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságtól), hogy gyermeke képességeinek vannak olyan területei, amelyek iskolakezdésig még fejlesztésre szorulnak.



A további információkért az iskolaérettség vizsgálattal kapcsolatban, kattintson ide!

 

Szolgáltatások gyorsmenü



TANÁCSADÁS SZÜLŐKNEK ÉS GYERMEKEKNEK


EGYÉNI TANÁCSADÁS FELNŐTTEKNEK


CSALÁD- ÉS PÁRKAPCSOLATI TANÁCSADÁS